
William Butler Yeats:
Kívánságok, a mennyország ruháiért
Bárcsak lenne dúsan hímzett ruhám, Szélén ezüsttel és arannyal, Melyen ott dereng a félhomály, A sötétség, a pirkadat, s a nappal. Neked adnám, de szegénylévén, Csak álmaimat nyújthatom, semmi mást. S midőn a porba vetem eléd, Lépj rá óvatosan, mert az álmaimon jársz.
|