Az ajándékba kapott versek
(Katt ide!)
Nem érhet kezem a testedhez,
Csak lelkem érinti lelkedet.
Mégis beleborzongok ebbe az érintésbe,
S a vágy utánad, maga alá temet.
Újra felidézem szavaid simogató bársonyát,
A mélyükön megbújó kedves mosolyod.
Fáradtságod ólomszárnyú álmát,
És minden tőled kapott csendes pillanatot.
Csendes az éj.
Fekete bársonyán gyémánt csillagok.
A vén Hold ránk kacsint,
Mosolya ránk ragyog.
Ringat minket a csend.
A nappal véget ért.
Átadta helyét az estnek,
Ő meg aludni tért.
Olyan jó így,
Ahogy fejed nyugszik a vállamon.
Aludj csak Kedves!
Én Veled álmodom.
Lehunyt szemed mögött
Vár egy másik világ,
Lepke könnyű szárnyán,
Repít minket a vágy.
Van egy hely a szívem rejtekén
Vágyból, szerelemből építettem én.
Mások előtt ezt a helyet mindig zárva tartom,
Neked őrizgettem, most kulcsát átadom.
tt minden Téged várt, minden a Tied.
Nem kell mást tenned,
Csak lelkemhez simítani lelked.
Mert Te vagy az, kit magamnak álmodtam,
Kinek e csodás világot alkottam.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
